Mennyit bír a lélek...

Úgy érzem kezdek elfáradni.
Van még egy pici tűréshatárom, de kezdek elfáradni.

Nem hiába nem irkálok mostanában annyit, tényleg csak a legfontosabbakat.

Rettentő sok levéllel, ígérettel el vagyok maradva és nem tudom mikor érem utol magam.

A legrosszabb az egészben, hogy jön elő a téli depim, hisztim, önsajnálatom vagy nem is tudom minek nevezzem.

Aztán jön megint elő az önutálat meg a televanatökömmindennelésmindenkivel, meg a húderohadtulnemakarokélni dolgok.

Sz@r minden, ahogy van...

Az egyik szemem sír, a másik nevet...

Nagyon el vagyok keseredve.

3 hete ugye pikk-pakk kihúzták a bölcsességfogam, mondták, hogy a másik oldalon el kéne dönteni menthető e a bölcsesség fog előtti fogam, mert ha nem akkor az is pikk-pakk kijönne.
2 fogorvosnál is voltam, az egyik egyből visszaküldött a szájsebészetre, a másik jó pénzért még ilyen-olyan próbatömést akart csinálni, de közölte még így se biztos sikerül e megmenteni.
Inkább visszamentem szerdán a szájsebészetre.
3 órát vártam mire rám került a sor, majd közölték velem, hogy a főorvost balesethez hívták és nincs aki ellásson.
Jöjjek vissza pénteken, akkor már bent lesz azaz orvos is aki az előző fogam csinálta és akkor ellát.
-Remek, éljen, jövök vissza!

Ma megint 3 órát vártam a szájsebészeten, végignézve sok-sok ember szenvedését.

Bementem, a jó fej doki most goromba volt és közölte velem, hogy csak műtéti úton lehet eltávolítani a fogakat.
-???
Lesokkolt azzal, hogy darabolni kell, meg vésni, meg varrni meg stb...
Előző főorvos nem ezt mondta, de nem akartam kötözködni, csak lestem és lefehéredtem.
Majd egy röpke mondatában elejtette, hogy minimális közjátékot kér a műtét alatt.
Hát baszki...
Köpni-nyelni nem tudtam.
Annyira rosszul esett, hogy sírva fakadtam a kocsiban...

Egyszer nyögtem a kib@szott foghúzás közben, nem is a húzás közben, mert azt nem éreztem, hanem amikor beadta az érzéstelenítőt.
A belső szúrást nem éreztem, úgy örültem.
Ellenben a külső fogínybe adott szuri az nagyon durva volt.
Annyira tolta a tűt, hogy már tövig bent volt, de még így is rányomott és ránehézkedett a fejemre, hogy még beljebb menjen a tű pedig már a végén lévő műanyagot passzírozta az ínyemnek.
Persze a kezelés, húzás alatt semmit nem éreztem...

Szóval csalódott vagyok, főleg hogy a műtét időpontja december 13!!!

Addig a körzeti fogorvosom be sem tömi a fogaimat, mondván előbb húzassam ki a bölcsességfogamat.
A pénzes doki meg 11.000ft-ért töm 1 db fogat!

Csalódott vagyok, viszont!

Van plasztikára időpontom.
December 7.-én megyek Dr Hamvas Balázshoz.

Sajnos ez a tény sem vigasztal, mert szomorú vagyok a fogacskám miatt. :-(

Kétségek között

Holnap hajnalban kelek és irány megint a szájsebészet.

Meg kell szabadulnom a másik bölcsességfogamtól, addig amíg be nem durran ő is.
Rossz hír, hogy az előtte lévő fog menthetetlen, tehát egyszerre valszín 2 fogat is elvesztek.
Rossz hír 2: lehet hozzám se nyúlnak, csak műtéti időpontot kapok és akkor agybajom lesz, idegesség addig.
Rossz hír 3: ezen kívül még kell tömetnem, de azt SZTK-ra csináltatom, így el fillérbe sem kerül [talán] (ha csak nem amalgámmal akarnak tömni...mert azt nem szeretnék...).
Jó hír: ha már holnap a Szt. György Kórházban leszek, akkor megérdeklődöm a plasztikát.
Rossz hír 4: egy cseppnyi időm sincs, megyek is tova, este talán még jelentkezem!

Kedves olvasóm!

Ha esetleg volt már plasztikai műtéted (mindegy mely testrészen) és nem szégyenled, szívesen olvasnék a történetedről és ha lehetne a blogomon publikálnám!