Teljes mértékben pozitívan álltam a műtéthez, már vártam, hogy befeküdhessek a kórházba.
A műtét előtti napokban eléggé kiidegeltek egyesek, mert mást se tudtak mondani, minthogy:
-mekkora fájdalmaim lesznek,
-ágyhoz leszek kötve,
-a tehetetlenség,
-a hatalmas vágás a hasamon,
-nem tudok majd mozogni...
Sorolhatnám!
Vasárnap délután a legnagyobb nyugalommal feküdtem be a kórházba, hétfő reggel 9-kor jött értem a beteghordó.
12 előtt picivel már kint is voltam a műtőből.
Nagyon jó kedvem volt, műtét előtt és után is.
Minimális hányingerem volt a harmadik vagy negyedik ébredésnél, de arra is kaptam gyógyszert.
Nagyon tuti gyógyszerek, fájdalomcsillapítók vannak a kórházakban, ébredésekkor többször is éreztem, hogy lebegek.
Páromat egyszer hangosan megfenyegettem, hogyha nem eteti a macskákat akkor megverem a baseball-ütővel.
Hétfő délután 4-re már tiszta volt a fejem, este 8-kor már kint pisiltem a wc-n, ágyba egyedül mentem vissza, a nővérke fáradt volt és elment pihenni...
Onnantól teljesen magamra voltam utalva.
Kedden történt egy kisebb balesetem délelőtt, a jobb drain csövem csatlakozója a wc-ülőkébe beakadt.
Csöpögött belőlem a vér, kaptam plusz kötést, főorvos úr megnézett, minden rendben, kicsit elmozdult a cső, ami egyébként hozzám volt varrva.
Délelőtt felkeltem kétóránként 10 percre sétálni, de ez nem tetszett a főorvos úrnak, annyit mondott, annyit sétáljak amennyit csak bírok.
Onnantól kezdve, mentem és mentem, róttam a köröket a folyosókon.
Szerda is a sétálás jegyében telt és vasárnap reggel óta akkor ehettem először.
A kórházi koszt be kell valljam mennyei finom volt!
Reggelire kaptam egy szelet fehér kenyeret, mondjuk ennek nem örültem, mellé egy kis kocka vajat, egy szelet sonkát.
Ebédre grízgaluska leves volt és tejbedara natúr kakaóporral meghintve.
Csempésztek be nekem krumplifőzeléket... Bevallom, az is nagyon jól esett!
Csütörtökön kivették a csöveket, délben pedig már itthon is voltam.
Ebédeltünk a párommal, picit pihentünk délután, este pedig már patikába mentünk, vásárolni, barátokhoz látogatóba.
26.-án már a belvárosban fagyiztam.
Azóta folyamatosan teszek-veszek, jövök-megyek.
Igaz, sajnos lassan gyógyul a sebem, lehet csúszik a varratszedésem, de remekül vagyok, jól érzem magam, mindig láztalan voltam és tele vagyok energiával.
Szivárog belőlem szövetnedv,de amíg nem bugyog belőlem addig nincs gond.
Gyakorta kell fürdenem és kötést cserélni, amiben párom nagy segítség.
Korrekciós műtétre lehet szükség lesz, de ezt még korai pontosan megállapítani.
Napi fél, 1 kg zöldséget, gyümölcsöt megeszek, leginkább almát, barackbefőttet (cukormenteset).
Vigyáznom kell a puffasztó ételekkel, 3 hete nem ihatok szénsavasat sem.
Káposztát még műtét előtt ettem, további 5 hétig még vigyáznom kell az ilyen ételekkel, italokkal.
Sok tököt, céklát, uborkát, spenótot eszem.
Mindenkinek csak azt tudom javasolni, hogy ne hezitáljon, ha ilyen műtéten gondolkodik.
Nyugodt szívvel vágjon bele, mert egy teljesen minimális fájdalmakkal, sőt, fájdalmakkal nem is, inkább kellemetlenséggel együtt járó műtétről van szó.
Engem a keresztcsonti sipolyom, illetve a lukas fogam jobban ágynak döntött!
Na azok fájtak, a hasplasztika nem.
Durvább egy bölcsességfog műtét, mint egy ilyen beavatkozás.
Oldalról a különbség, a műtét utáni kép készítésekkor éppen megjött, így eléggé fel vagyok puffadva.
Illetve jelentős folyadék is van a hasamban.
A köldökömnek nagyon örülök, nagyon szép köldököt kaptam, nagyon tetszik! :-)