Húsvétra

Minden kedves olvasómnak boldog nyulambulamot kívánok, no de félre tréfát!
Kellemes húsvétot, sok-sok locsolót, finom sonkát, főtt tojást, tormát!

Igen, nekem a húsvét a kedvenc ünnepem, amit itthon töltök édesanyáméknál, éljen, végre.

A hangulat is jobb, de majd mesélek ha visszautaztunk.

Baj van, idefelé lerobbantunk és még nem tudjuk hogy megyünk haza, de valahogy megoldjuk biztosan.
Elszállt a töltés az autóban, félelmetes volt (legalább is számomra) amikor megtörtént a baj, totál felpakolva, melegben megállt a verda.
Mázli, hogy az otthonunktól kb. 1km-re voltunk, de kétszer kellett bebikázni a verdát mire hazaértünk.
Azóta alkatrészek után kutatok, kéne hamar egy vonószem is, stb...
Áááá, rémes mik vannak! :-)
Lesz ez még így se? Nem de? Az idegeskedés meg árt a szépségnek! :-)

Finomakat sütöttünk anyuval, javarészt minden cukormentes! :-)
Húsvét előtt ügyeltem az étkezésre, illetve a bicajozás is meghozta gyümölcsét, súlyom húsvét előtt 60.8kg, no de mi lesz utána??? :-o
Ma délután megfőtt a csülök, nyammm, holnap reggelre azt eszem tojással és tormával, hagymával, retekkel.

Ebéd húsleves lesz és töltött káposzta, mind-mind nagymamám receptje alapján.

Mindenkinek kellemes pihenést, családozást, készülődést, ünneplést!

Köszöntöm új olvasóimat is!

Készülődés húsvétra

Jó ideje már készülök haza, a húsvéti ünnepet otthon fogom, fogjuk tölteni anyukáméknál.

Pár szóban magamról:
-kicsit idegbajos korszakom van megint, mert nem tudom rendesen kialudni magam.
Vagy a fenti szomszédra kelek (hajnalban gitároznak vagy furulyáznak, a 3 éves kislány sikítozik vagy rohangál, esetleg az apa üvölt...) vagy párom apja csapja be izomból a wc-ajtót.
3 dolgot rühellek egy otthonba:
-ha tele a mosogató, ha csapkodják a wc-ajtót, vagy a morzsás asztal.

Nekem a konyha a mindenem, szeretem benne a rendet, a tisztaságot.
Utálom ha az ajtókat becsapják, nem pedig becsukják, egy idő után sajog a fejem (ez pl a szájsebészeten volt jellemző, ott izomból csapják be az ajtókat...), vagy akkor nehezen viselem amikor már eleve fáj a fejem, de azt még jobban utálom ha szombaton vagy vasárnap hajnal 5-6kor wc-ajtó csapódásra kelek...

A többit nem ragozom, hagyjuk.
Próbálom túltenni magam rajta, csak az egész napomra rányomja a bélyeget a kialvatlanság.

Jönnek a piros betűs napok, juhé, a kezelésem óta az első, kissé tartok tőle, nem tudom miért.
Emiatt is feszült vagyok (már szurkál a hasam alja) amiatt még inkább, hogy ki kell lassan váltanom a méregdrága gyógyszert amit a lányos napok után kell elhasználnom.
6 pici bogyó 3000ft, necces...

Hiányzik a canga, hülye idő miatt nem nagyon tudtam menni tekerni.
Iszonyat szelek vannak, az utcán sokszor nem tudtam közlekedni.

Étkezésem:
Nagyon figyelek arra mit eszem, viszont így a lányos napok előtt megint kezdődik az éhségem, elég rendesen.
Napi 1-2 kocka étcsoki befigyel, muszáj, a csillagokat leimádkoznám az égről.
Literszámra innám a natúr joghurtot, kilószámra az almát, viccen kívül, egy ültő helyembe simán megenném a 2kg almát.
Iszonyatosan kívánom a savanyúkat, párom sokszor nevet rajtam, állítása szerint olyan vagyok, mint aki terhes.
Hamar túl leszek ezen is remélem...
Csak pár nap...

Várom nagyon a húsvétot, kedvenc ünnepem, jobban szeretem mint a karácsonyt, szerintem.
Várom a finom sonkát, a kemény tojást, a retket, az újhagymát és a tormát.
Anyukám süt, főz.
Lesznek finom cukormentes sütemények is, szeretném kipróbálni a glükonont sütibe, erről biztos fogok majd írni.
Amit még nagyon várok, az a nagymamám töltött káposztája...

Nagyon, nagyon szeretem a húsvétot.

Jönnek tesómék is, várom a kicsiket!

Izgulok na! Családi banzáj, az én családommal. :-)