2010. október 9., szombat

Paff...

...szokásomhoz híven paff vagyok.
Az a típusú ember vagyok, akinek olykor-olykor, kb havonta kell egy nap, amikor egyedül lehet.

Nekem KELL egy nap, amikor magam vagyok, elgondolkodom, konkrétan reggeltől napestig.
Ilyenkor döntöm el a fontosabb dolgaim, értékelem magam és a cselekedeteim, álmodozom, tervezek, zenét hallgatok és lazulok.

Éppen ilyen hangulatban vagyok, tűréshatárom a béka pics@ja alatt van, dekoncentrált vagyok és nyűgös.
Viszont azt, hogy egyedül legyek egyszerűen nem tudom megoldani.

Ha egy kis időre csöndbe maradok, gondolkodom pl. egyből jön a:-neked már megint mi a bajod kérdés?

Hajjj, nehéz nagyon, de majd megoldom.
Éppen zenét töltök le az mp3 kütyümhöz, olyan zenék amik ellazítanak (ált. vmi zúzós rock :-D), majd éjszaka hallgatom és közben elkalandozom a kis világomba.

Kaja szempontjából nem sok minden történik.
Ma megkívántam a szőlőt, ebéd után olyan 15-20dkg-t megehettem.
Vettem győri édes tk kekszet meg zabfalatot, de ahogy hallom (zörög a zacskó) rájár valaki, amivel nem is lenne bajom ha reggelre hagyna pár szemet a joghurtomhoz.

(Nah, ez nálam az alacsony tűréshatár, élő fába is belekötnék, pitsába!)

Wellness karfiolt ettem, még mindig nem számoltam ki pontosan mennyi a kcal és ch tartalma, de pótlom.

Szerintem olyan 1200-1400 kalória között ehettem.
Holnap vadast csinálok és ki leszek röhögve hogy nem fél kiló tésztával eszem hanem csak 5-6 dkgval.

Fú, tiszta olyan a hangulatom mikor mensi előtt vagyok.
Ez lenne a baszatlan picsa szindróma?

0 megjegyzés: