2011. augusztus 17., szerda

Back to life ill. élménybeszámoló

Lassan 4 hete, hogy zajlanak az események nálunk, de lassan szeretnék visszatérni a régi kerékvágásba.
Szépen sorjában el is kezdem a storyzást, először is a pesti kalandjaink:

Ha jól emlékszem szombati napon utaztam haza, nem sokkal az érkezésem után jött a tesóm is és leadta a két gyerkőcöt.
Első pár napunk szuperül telt, voltunk fürdeni, sokat csavarogtunk, de aztán beköszöntött a rossz idő.
2 kertes házban élő gyerekről van szó, bekerültek Pestre a paneldzsungelbe, hihetetlen mozgásigényük van, szóval a bezártságot nagyon nehezen viselték.
Este 7 órakor kezdődött a műsor, a kislány cigánykerekezésétől kezdve a rohangálásig minden volt.
Eleinte türelmes voltam, aztán csak-csak kiengedtem a hangom, de mindhiába.
2 hét telt így el, ha jó idő volt azonnal rohantam le velük és mászkáltunk, rollereztek, játszón lógtunk.
Így sikerült 2 hét alatt 63 kilósra fogynom.
Találtam egy közeli turkálót, ahol minden 100ft és meglepetésemre márkás, megkímélt állapotú ruhadarabokról van szó.
36-os nadrágokból bevásároltam szépen, szebbnél szebb darabok, farmerek is vannak köztük.

30. irány Fehérvár!
Megmondom őszintén szerintem a srácok nem érdemelték meg az utazást, mert abszolút nem fogadtak nekem szót.
Meglepetésemre itt Fehérváron olyanok voltak, mint a kis angyalok!
Jól telt a hét, szinte minden nap voltunk valahol, sokat kirándultunk, élményfürdőbe voltunk, skateparkba, stb.
Estéink általában éttermezéssel teltek, párom anyja kérésére csak is kínai, kínai gyors, aminek hamar meglett a hatása.
Amit két hét alatt leadtam, egy hét alatt duplán jött vissza.
Hiába kértem én kis adagokat, meg inkább a zöldséges cuccokat, valamikor 8.-án majd 69 voltam...
Mondanom se kell, hogy a 36-os nadrágok nem jöttek fel rám.

7.-én visszavittük Pestre a lúrkókat, tesóm értük jött, mi pedig maradtunk még anyuéknál pár napot.

Végül 11.-én csütörtökön jöttünk vissza Fehérvárra.
Nagyon sűrű napok voltak, nagyon sokat kivett belőlünk, nagyon jól éreztük magunkat.
11.-én este hatalmas grillpartyt rendeztünk ismerősökkel.
Finom light saslik volt (csirkehús pici fűszerrel, gomba, amit kezdek megszeretni, hagyma, paprika).
Csöndbe megjegyzem volt rajta kolbász és szalonna is de azt levettem és átadtam másnak.
Ismerősöm csinált nagyon finom rokfort mártást, nem lehetett neki ellenállni.
Később előkerült 7 deci házi pálinka, aminek a seggére vertünk négyen, így fogalmam sincs aznap hogy jutottunk haza...

12.-én Balcsira mentünk, Lellére, tesómék után, de nem úgy éreztük magunkat ahogy kellene, más is volt ott a tesómékon kívül, fáradtak volt, aludtak, lapos volt a hangulat.

12.-e óta próbálom visszaszerezni a régi formám, nagyon de nagyon odafigyelek arra mit eszem, de számolni nem számolgatok.
Rengeteg paradicsomot eszek, magába, köretnek, mindenhogy, nagyon ízlik és teljesen rákattantam.
Csináltam rakott paradicsomot, egy jénaiba tettem egy sor paradicsomot, egy sor karikára vágott virslit, egy sor karikára vágott hagymát, megint paradicsom és a tetejét leöntöttem zsírszegény tejföllel illetve pici reszelt sajt.
Nekem ízlett, de hidegen jobban esett mint forrón.

Tegnap este fürdés után csak nem bírtam ki és ráálltam a mérlegre és jót mutatott, de még oda-oda akarok figyelni mit eszem.

Nagyjából ennyi, jah igen, volt majdnem egy frontális karambolunk, de az angyalok velünk voltak.
A héten több száz kilométert vezetett a párom, minden probléma nélkül, nyugodt utaink voltak, erre itt Fehérváron egy jól ismert úton (még az autó is hazavinné magát) egyszer csak azt vesszük észre hogy szembe jön velünk egy fehér kocsi.
Párom satuzik, felrántja a kocsit a padkára, már állunk, az autó pedig csak jön szembe és szembe és szembe.
Éppen sikításra tátottam a számat, aztán az utolsó pillanatban elkapta a kormányt a faszi.
Valami részeg vén kujon f@sz lehetett, mert közölte párommal, hogy nem kéne 120-al menni...
Hát baszki, amit tőlem kapott, mondtam én rá mindent, a szívem majd kiugrott a helyéről, erre ilyet beszól a vén szar hogy szálljak ki a kocsiból és beszéljük meg.
Gázspray elő, mondom ok beszéljük meg...
Párom meg nyugtat, illetve próbált nyugtatni, erre a sors fintora hogy pont jött az apja.
Kocsik ugye keresztbe, egyik a járdán félig, senki nem érti mi történt, torlódás, a vén sz@r osztja a párom hogy száguld az utakon, erre párom apja:
-jó van haver, takarodjál el most már mert haladnánk tovább!
Aztán eltűnt, elmeséltük a storyt, és mentünk tovább.
Mint később kiderült 10 perc múlva visszament az öreg és minket keresett. :-)

Szóval velünk mindig történik valami...

Mai kajámról még pár szóban, aztán ellibbenek:
Reggel 1 kávé utána irány gyalog a piac, gyors tempó, hazafelé már nyelvlógatás.
Ittam még egy kávét ami koffeinmentes volt.
Reggelim 2 és fél dl linessa natúr joghurt, 1 körte, 3 almás zabálom.
Tízóraim még egy körte.
Ebédem egy tál csirkeraguleves, de tejszín nélkül illetve light székelykáposzta kis 12%os tejföllel.
Délután folyamán volt 2 kocka csoki, 2 almás zabfalat, 1 körte, 3 paradicsom, kb. 2-3dkg sajt.
És itt vagyok, valszín tolok még majd egy kis paradicsomot de nem tudom, kezd fájni a fejem, fájt a bokám is, szóval változik az idő, azt hiszem megint jön a dögmeleg.

Jó újra itt, remélem megvártatok és remélem mindenkinek szépen telik a nyara.

Csajok!
Back to life!
Nincs lehetetlen! Szerintem! Szerinted?:-)

1 megjegyzés:

Iza írta...

:) tényleg nem volt unalmas a nyarad! Örülök hogy visszajöttél!:)