2010. november 26., péntek

Mi van a világgal?

Mi van a világgal? Mi van velem?

Előre leszögezem nem politizálok, ez a blog nem erről szól, de...
...igazából nincs de!
Minden nap olvasom a híreket, minden nap nézem a deviza alakulását és lassan köpni-nyelni nem tudok.

Egyik nap erősödik a forint, másik nap zuhan, megint erősödik, megint zuhan.
Bevallom ma megint pityeregtem egyet.
Nincs két hete a svájci frank 196 forinton járt, ma pedig ismét 210 fölé emelkedett.
Sajnos nekünk is van hitelünk, jobban mondva anyukámnak, amióta pedig ilyen magason jár a frank még több a törlesztő.
Még tudja fizetni, de bele sem merek gondolni, mi lesz ha.

Mi van azokkal a fiatalokkal akik szintén vettek fel hitelt 20-25 akár 30 évre, hogy lakás, házat vegyenek, hogy családjuk legyen, netán családot is alapítottak és egyik pillanatról a másikra dupláját kell fizetni ezeknek a törlesztő részleteknek?

Abba szintén nem merek belegondolni, hogy mi van akkor ha a gyesen lévő anyuka férjura, aki eltartja a családot, aki a pénzt viszi haza elveszíti az állását?

Ki védi meg az otthonunkat a pénz spekuláció elől?
Ki védi meg a munkahelyeket?
Ki védi meg a családokat, a gyerekeket?

Egyik nap már beszéltem erről a párommal, amikor ki voltam borulva.
Röviden azt a következtetést vontam le, hogy egy 5 éves tervbe nem fér bele egy gyerek.

Néhány napja, hete még meg voltam győződve arról, hogy nekem gyerek???
Á, ó, ugyan nem!

Aztán jött a fordulat, a bébibummok a közelembe.
Látom ezeken a közösségi oldalakon, hogy az ismerőseim sorba töltik fel nem csak az esküvői, lagzis képeiket, hanem a gömbölyödő pocakos, esetleg UH-s képeket.

Tulajdonképp nem csak ez miatt változott meg a véleményem, hanem azért is, mert rájöttem családcentrikus vagyok és nem hazudhatok magamnak.

Be kell vallanom, nem csak magamnak, hanem a környezetemnek is, szeretnék gyereket.
S mint már írtam ez sajnos az 5 éves tervembe, tervünkbe nem fér bele, tehát ahelyett, hogy pozitívan látnám a világot, nem elég a svájci frank esése még ez is elszomorít.

Valamit viszont eldöntöttem, mivel nem akarok a párom és saját magam agyára menni, ezért lehet elmegyek a patikába és kérek recept nélkül kapható természetes anyagokat tartalmazó feszültségoldó tablettát.

Tiszta zizi vagyok mostanában és nem tudom kezelni a helyzeteket...

No, amúgy ma a mérleg is belém rúgott egyet, de Sil barátnőm szavaival élve, remélem csak vizet tartok vissza.
Mai hivatalos mérlegelésem eredménye: 73,8kg.
Valahogy éreztem, hogy az a 72 nem 72...

Ezen viszont nem csüggedek!
Ez nem fog elszomorítani!

Mai menüm pedig:

Reggel egy linessa joghurtot ettem és egy almát, kávét nem ittam ma mert nem volt tej és anélkül én nem szeretem a kávét.

Reggelim összesen:

Linessa 105-18
Alma 60-14
Össz:165kcal-32g ch

Tízórai nem volt.

Ebédem egy tányér húsleves volt, répával, tészta nélkül.
Második fogás pedig az isteni wellness karfiolom.
Ebéd:
Leves 105-15
Wellness karfiol 350-30 /durva számolás/
Össz:455kcal-45g ch

Uzsonnám egy alma, amit mindjárt megeszek: 60kcal-14g ch.

Vacsorám pedig még nem tudom mi, majd idejében megeszem és pótlom a számolást!

Ö:680kcal-91g ch, vacsira marad:520kcal-59g ch de ennyit talán már nem kéne...
No majd jövök a vacsival és a zárással!
Pápuszim

2 megjegyzés:

dundolka írta...

Hát, igazából nem mindig lehet előre tervezni megfelelő időpont soha nem lesz. 40vagyok két gyerekkel,19 17 éves fiaim vannak. Nagy akkortájt született mikor szovjetúnió felbomlott, félemetes idők voltak. Délszláv háború, közben a párom tartalékos katona volt, féltem behivják elviszik ... ez nem rémlátomás volt valós helyzet.1994 ben külcsönt akartunk felvenni már mindkét gyerek megvolt... muszály kellett volna.Az OTP ben évi 38-39 % os kamatra adtak volna +3% kezelési költség... évi 41%.Nem mertük felvenni két gyerek mellett , én gyesen .Ja...... nem egyszerű ez tény.

Sil írta...

Egyetertek, ha arra var az ember, hogy na jo, akkor mostmar van haz, egzisztencia, karrier, nyaraltunk Uj Zelandon meg mittudomen mi akkor kb nyugdij elott 10 evvel vallalhatnank gyereket (az atlagember, nem a jomodu felso 10ezer). Szoval latod, nalunk sem a legidealisabb az idopont, de lesz valaha az? Aztan meg ha meg sokaig vartam volna (illetve en mar nem is olyan sokaig, nem huszon X vagyok mar), a gyerekem szuloi ertekezleten nagymamanak neznenek majd... Van meg idod bebike, ne aggodj, alakulnak majd a dolgok :)