2010. május 26., szerda

Gondba vagyok

Baszki, meg kell nyugtatni az idegeimet.
Rájöttem, ha ideges vagyok akkor eszem...
Pont ma olvastam Kilófaló bejegyzését, és milyen igaza van...
Én az evéssel akarom nyugtatni magam.
Megpróbáltam egy csomó mindent, takarítottam, ahogy abbahagytam ettem, aztán zene, nem köt le, utcára ne menjek - ez a családom kérése, a séta kilőve.
Fürdés...hmmm, ilyenkor mindig az jut eszembe: egy kádnyi bőrfeszesítő testápolóba kéne befeküdnöm csak még jobban ideges leszek, amikor a csoffadt testem az eszembe jut.

Igazán nem is magam miatt aggódom, hanem a párom miatt.
Ideges, egész nap ideges és nem eszik.Pont fordítva, mint én.
Neki nem szabadna idegeskednie, neki gyilkosa a stressz, de ha nincsenek is ezek, akkor is, hogy lehet egy ilyen világban stressz nélkül élni???

Kaja-ügy vagy nevezzük Food-files-nak?
Szóval a palacsintáig ok a dolog, aztán a bejegyzésem után fél esetleg háromnegyed órával bepusziltam a másik töltött palacsintát is, elég is volt, köv. jövőre eszem, ennyire szeretem a palit.
Évente egyszer max. kétszer eszem belőle.
Palacsinta után rágcsálhatnékom volt, találtam egy csomag almachips-et, egész csomag bennem pihen.
Aztán párizsi, csak úgy simán, 3 szelet, nah jó, meg 1-2 deka sajt, a maradék, amit reggelre tartogattam.
Aztán 6 előtt picivel eszembe jutott a vacsoraidő!
Rántottát csináltam 5 tojásból, egy kisebb hagyma és 10dkg párizsit pirítottam.
Nyugi, felesbe ettem a párommal és egy csepp olajjal készült, teflonba csináltam.1 szelet abonettet ettem mellé.
Ha pedig mindez nem lenne elég csináltam diétás pudingot, banánosat és lesz@rom hány kcal van benne, lassan két hete hogy nem számoltam kalóriát.
Hiányzik azaz élet...hiányzik az életmódom, hiányzik a kitartásom!!!

Sil, én nem akarom feladni, én el akarom érni az álmaim, én még így nem tudom elfogadni magam!

3 megjegyzés:

EgyKönyvmoly írta...

Nem fogod feladni, mert aki ilyen sokat leadott már vasból van! Igazi kőszikla!Kezd el szeretni magad, mert megérdemled!

Agape írta...

Az, hogy egyszer-egyszer megbicsaklik az ember lába az úton nem jelenti azt, hogy visszafordult! Fel a fejjel és tovább. Kell néha egy kis lazítás...

SilEz írta...

Nem kell, nem szabad feladni! Abba lehet hagyni (nem feladni!!!! az loser dolog) majd ha mar jol erzed magad. Viszont ne legy tul kemeny magadhoz! Engedj kicsit ha ugy erzed szukseged van ra, es nagyon fontos, hogy ne legyen buntudatod! Mert megerdemeled lazitani egy kicsit. Es szeresd magad!!

Ami meg a csodalatos neighborhood-ot illeti, ez megagaz hallod :( Csak remelem, hogy eszhez ternek es beken hagynak benneteket... Vigyazzatok magatokra!