Fogyó erő

Azt hiszem kevés erőm van ehhez a fogyókúrához, néha úgy érzem, nem tudom végigcsinálni.
Ha nem számolok, úgy érzem mindent szabad, de nem élhetek életem végéig számokkal.
Mindig vennem kell majd egy határidőnaplót, amibe leírom pontosan hogy miből?-mikor?-mennyi? ???
Lehet így élni?
Azt hiszem nemcsak kényszer evő vagyok, hanem gyenge és türelmetlen is.

Azt tuti, hogy életem legjobb döntése volt, amikor megálljt parancsoltam magamnak.
Viszont az, hogy sokszor nem tudok uralkodni magamon, vagy megkívánok egy-egy falatot de tudom hogy nem ehetem meg és egész nap azon a falaton őrlődöm, hát kérem szépen, ez egy rohadt mókuskerék.

Olyan jó lenne egyetlen csettintéssel véget vetni ennek az evés-szeretetnek.
Én így nőttem fel, az állandó főzés, sütés, jókat enni, beteríteni az asztalt minden földi jóval és habzsolni...
Szeretnék kikerülni ebből az ördögi körből, vagy legalább megtanulni úgy élni, hogy nem az evés a minden.

Amúgy ma (még) nem bűnöztem.
Nagyon szeretem az olasz konyhát, a tésztás ételeket, a darált húsos, szószos tésztákat és hát ugye ma mi a kaja itthon a többieknek?
Lasagne! És kivételesen jól is sikerült!
A fenébe is, tegnap ettem egy kis kockát, de úgy látszik agyamnak nem volt elég.
Ettem egy isteni sajtkrémes hal filét (Frosta féle) a legfinomabb zöldségkörettel, de nekem a lasagne-ra kattog az agyam.
Valahogy ellent kell állnom, kínomba megettem két zabfalatot és most gyorsan kiírom magamból az érzéseimet, hogy ne az állandó evésen járjon az agyam.
Pedig egyfolytában arról írok.
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! HELP!