2010. május 3., hétfő

Ilyen a mesébe van

Következő a szitu:

-párom megszólal, hogy enni kéne valamit, kérdem mit szeretne, persze megcsinálom, megkérdezi én mit fogok enni, mondom nem tudom, de később akarok enni, sóhajt egyet, hát jó, elejti.

Majd fogja magát, kimegy, és behoz egy tálca sütit (amit tegnap rokonyéktól kaptunk), lefekszik az ágyba, keblére helyezi és sorba tömi magába előttem.

Basszus, nem sajnálom tőle, ráfér, ő az a típus, aki bármennyit eszik egy dekát sem hízik.

Éppen elképzeltem, ahogy nekiesek és az utolsó falatot is kiszedem a kezéből és magamba tömöm.

DE csak elképzeltem...

Azt hiszem lassan vacsorázom, aztán megyek lefekszem, mert gyilkos volt ez a mai nap...

(Bébike, ha leszel skype este küldj valami jelet!)


0 megjegyzés: