Remény

Nos, végre egy nap amikor nem zabáltam hülyére magam.
Szépen betartottam mindent, s bár idegi állapotom most is a tetőfokot hágta, gyorsan megráztam a fejem és észhez térítettem magam.

Mindjárt leírom az étrendem, de előbb megosztom veletek a nap főbb eseményeit.

A legfontosabb talán, hogy felkerestem azt a pasast, aki a munkát ígérte, s mint ahogy azt éreztem jól át is vert.
Vicces amikor valaki a szavát adja rá, hogy akár igen, akár nem a válasz értesít, te meg csak várod és várod...
Szóval mint kiderült, neki ezer dolga volt és persze hogy nem a válasz...

Rossz hír ellenére mégis kis reménysugár érkezett az életembe, vagyis a szüleimébe, akárhogy is de lesz hűtőjük.
Holnap intézzük, így egész nap úton leszek.
A rossz viszont, hogy lányos napjaim első napján vagyok, így holnap tombolnak a hormonok, no meg a Niagara is...

Tényleg ennyire sokat panaszkodnék?
Jól seggbe kéne rúgni!

Hála Istennek ma is letudtam adni egy helyre az önéletrajzom, bízom benne legalább annyi válasz érkezik, hogy megkapták a jelentkezésem!

Basszus, most azonnal mennem kell, késő van én meg hajnalban kelek.
Étrend elmarad!
Holnap pótlom!
Pápuszim!