Helyzetjelentés

Tegnapi utazás betett, meg a hirtelen jött levegőváltozás is kiszívott, este hulla fáradtan estem az ágyba így nem írtam.
Hosszú idő után láttam a kertem, gyönyörű, bár a vihar azért kicsit megtépázta, de ahhoz képest klassz.
Szépen fejlődik a petrezselyem, a répa, a borsó már lassan szüretelhető.
Salátát és epret most ettem, isteni finomak, bár az eper kaphatna picivel több napocskát.
A kapromból semmi nem lett, eltűnt, a szél elfújta vagy nem tudom, nagyon sajnálom, mert szerette volna a házi kovászos uborkámba saját termésű kaprot rakni...
Egy meggyfa mínusz, a cseresznye fáról meg sok termést lefújt a szél.
Kiscicák közül egy tegnap óta nincs meg, etetéskor nem volt ott.
Este amikor vittük le a kocsit, akkor vettem észre hogy pár házzal arrébb valami el van ütve.
Gyorsan kértem Istent vigyázzon rá odafent, és nagyon sajnálom, nem így kellett volna alakulnia, Ő is megérdemelt volna egy szerető gazdit.

Kaja:
Már nem is tudom mit ettem tegnap, de 1200ba és 150g ch-ban megálltam.
Mai menüm reggel 3sz tk toast 3 sz tavaszi felvágott, pici sajt és egy kávé.
Tízórai nem igen volt.
Ebédre csirkemell volt chilli szósszal, köretnek natúran ettem a kertből felhozott salátát.
Desszertnek epret ettem, olyan 10dkg-t.
Vacsora már megvan mi lesz, párom megszavazta a kínait...Remek, újabb seggnövelős vacsora, majd köret nélkül eszem valami húst és nagy adag helyett, kis adagot kérek.
Uzsonna így elmarad... :-(
Hétfőn fogok mérlegelni, remélhetőleg addigra már kutya bajom lesz és a víz is kimegy belőlem.
Szóval hétfőn randi a mérleggel, aztán visszaállok a kétheti mérlegelésre.

Más: párom és én is azt hiszem depressziósok vagyunk.
Reggel próbáltam beszélni vele, van valami ami nagyon nyomja a lelkem, de nem jutunk dűlőre, meg igazán nem is ért ill hallgat meg.
Szeretnék már túl lenni ezen, megviselt mindkettőnket az utóbbi pár hét eseménye.
Valamikor szót értünk, valamikor befordulunk és meg sem hallgatjuk egymást.
Én meg valahogy nehezebben dolgozom fel az egészet, pláne hogy messze vagyok anyuéktól.
Már most vágyom haza...

Este még lehet írok, puszi.

Ut: Kilófaló kérdezte, hogy mi a kitűzött célom.
Mikor elkezdtem a diétát, akkor 128 kilósan nagyon nem hittem volna, hogy sikerül nekem fogyni.
A 85kg-t reális célnak gondoltam.
Aztán valamikor decemberben, emlékszem 105 kilósan pofavizitem volt a háziorvosomnál, akkor lelkemre kötötte a 75kg-t, látta a lelkesedésem, próbáljam meg.
Szóval, ha elérem a 85-öt, akkor a 75 is menni fog úgy érzem.
Igazi mérföldkő lenne nekem...
75kg a cél, utána meg meglátjuk mit hoz az élet és mennyi bír a testem, lelkem. :-)