2011. június 25., szombat

Befejezem

Szombat reggeli elhatározásom.
Befejezem.
Véget szeretnék venni a szigorú diétámnak, búcsút akarok mondani neki.
Elfáradtam testileg, lelkileg, nem akarok már görcsölni.

Sajnos az utolsó pár hetem már erről szólt.
Görcsöltem ezen a kibaszott egy kilón, hogy mikor megy már le, de ő foggal-körömmel ragaszkodik hozzám.
Én pedig elfáradtam és feladom.

Kérem tisztelettel tegnap este végül 2 vékony szelet bajor rozskenyeret ettem, 5-6 dekát, pici margarinnal és sonkával, paradicsommal.
Ma, én hülye, mérlegre álltam, majd megint 67 kiló voltam, tudom.
Ilyenkor jön az hogy csak víz, stb, de ebbe is már belefáradtam.

Ó, természetesen az életmódváltásom nem adom fel!
Ilyenről szó sincs, mert akkor pikk-pakk visszagyarapodnék, ez tuti!
Viszont ha megkívánok ebéd után egy szelet sütit, netán este abonett helyett megeszem egy zsömlét, vagy ha sétálok az utcán és meglátom, hogy fagyi, akkor már nem szeretnék a számokon görcsölni, aztán ha mérlegre állok és nem mozdul akkor elkeseredni.

Belehúztam a végére, de nem sikerült.
Nem buktam el, úgy érzem, kaptam még egy lehetőséget az élettől és éltem is vele, sikerrel, de elfáradtam.
Kis pihenést, nyugit szeretnék.

A naplóm megy tovább zavartalanul, biztos fogok még számolgatni, recepteket kitalálni, élményeket írni és sokat, nagyon sokat rinyálni, de remélem megértetitek, ha néha leírom a szelet sütikét, gombóc fagyikát, vagy valamilyen más nyalánkságot.

Hiányzik egy kehely gyümölcsparfé...

Ennek fényében jöjjön a reggeli:
1 kávé 50-5
1 szelet bajor rozskenyér (Lidl) 140-30
pici margarin 45-0
3 szelet light sonka 33-0
1 paradicsom 22-4
Ö:290-39

Bevallom, reggelire egy szelet Rákóczi túrós sütit kaptam a páromtól, meséltem neki a döntésemről...
Kukába végezte a süti, mert nem volt friss, büdi volt a tojás rajta.
Hétfőn reklamálók majd a kedvenc eladómnál (ma nem ő volt hanem a másik...), minden nap ide járunk vásárolni, régóta ismernek minket, legalább mondta volna azt, hogy válasszak inkább mást.

No, se gáz.
Ebédre van még paradicsomlevesem.
Főétel különleges husi lesz, aminek hozom a receptjét, egy nagyon finom szószos husi, ami nem zsíros, hizlaló étel.
Köretnek sültkrumpli lesz a fiúknak, nekem poros burgonyapüré.
No, majd hozok képeket, számokat!
Pápuszim!

1 megjegyzés:

Elefantbebi írta...

Én még csak nem rég óta vagyok olvasód, de végigolvastam a naplódat és már pont gondolkodtam is rajta, hogy miért görcsölsz még mindig azon az egy kilón! Hiszen egyszerűen hihetetlen és elképesztő, hogy mennyi akaraterővel és energiával eljutottál idáig, ahol most vagy. És már tényleg nincs értelme "sanyargatnod" magad, amiatt az egy fránya kiló miatt.
Megcsináltad! Célba értél! Legyél vele boldog! Ne érezd rosszul magad azon a pár dekán. Amúgy is lehet, hogy lemegy majd magától, ha már nem görcsölsz rajta.
Szerintem fantasztikus az az út, amit végig jártál! Bárcsak én is lennék ilyen kitartó, bátor és elhatározott! És hidd el, én nagyon sok erőt merítettem már így is a te sikersztoridból.

Én csak annyit mondhatok, hogy köszönöm! Te már elérted az utad végét, remélem előbb utóbb én is el fogom!

GRATULÁLOK!!!!