2010. február 28., vasárnap

Gondok 2010-01-22 20:56

Komolyan mondom az agyam eldobom.
Olvasom a naplókat és vazz, diétázó csajok sajtburgerrel meg minden egyes reggel "péksütivel" tömik magukat.
Jah, meg ami nagyon tetszik, "ettem egy kis mákos tésztát, de nem esett jól".
Vazz, akkor minek etted meg?

Lehet kezdek antiszociális lenni, de ilyen rinya pitsákkal kezd tele lenni a hócipőm...

Mai napom kajaügyileg:

Reggel sütőben csináltam bundás kenyeret 2 szelet tk toast kenyérből.
(1 tojás és 1 ek olíva olajjal volt megfújva)
Tízórai nyista.
Ebédem egy adag görög sali volt.
Baromira megkívántam a rántott húst, csirkemell elő, bepaníroz, tepsibe sütőpapír, befúj egy kis olíva olajjal és jó sokáig sütöttem sütőben.
Finom lett, jó lett és ezer éve nem ettem.
Uzsi 1 kefír volt 6 szelet Melba toastal (alacsony kcal és ch tartalmú kétszersült), és 2 deka sajttal.
Vacsora: 1 banán, 1 kivi, 1 alma, kockázva, natúr joghurttal leöntve.

TORNÁZTAM!

Haha, nem is, vicceltem.
Havat lapátoltam, olyan 300nm területen kellett elkotornom, párocskám röhögött rajtam, hogy mit össze szenvedek (végére már rohadtul fájt a derekam), de mondtam neki, ne segítsen mert kell egy kis mozgás.
Megjegyzem, utána baromi jól éreztem magam.
Temzémmel már megdumáltuk ezt az érzést, és basszus, talán gimibe volt utoljára ilyen érzésem, feldobódtam, mintha eláradt volna bennem a boldogsághormon, pedig egy falat csokit nem ettem.

Szóval tanulság, valamit tornáznom kell.

Más:
Nem tudtam megállni és ráálltam az itteni analóg mérlegre és lám 104 kilót mutatott, ami nem is olyan rossz.
Hogy miért?
Mert ez a mérleg (bele kéne rúgni) mindig többet mutat két-két és fél kilóval.
Ami pedig a legszebb, kaja után, wc nélkül, ruhásan álltam rá.
Szóval alig várom, hogy újra randim legyen a digitális szerelmemmel.
Apropó szerelem, párom azt mondja, hogy nem 128 kilóról kezdtem, hanem 132ről.
Mondom vazz, heeeee?
Szerinte simán volt az a mutató a nulla után hetes kilónál.
Elvörösödtem, de azért elejtette, hogy eddig nagyon büszke rám.
Ó vazz, legyen már vége a piros betűs napoknak...

0 megjegyzés: